A mai receptem nem egy gyors hétköznapi vacsora, inkább egy hétvégi, kicsit ráérősebb finomság, aminek nagyon tud örülni bárki a családból. Amikor Németországban jártunk kipróbáltam egy nagyon finom török ételt, a pizza keleti verzióját, a pidét, amit sokféle feltéttel készítenek és nagyon finom, laktató, keleties fűszerekkel és roppanós tésztával. Érdekes, hogy itthon még nem találkoztam vele egyik döneresnél sem... Egyik hétvégén kétfélét is készítettem belőle, a fiúknak valódi húsosat, magamnak teljes kiörlésű lisztes-vegetáriánus verziót. Nagyon finom lett mindkettő, elég sikeres is lett az éhesek körében. Készülj fel, nagyon laktató :)

Egyszer már írtam arról, hogy mennyire szeretjük itthon a grillezett szendvicseket, az utóbbi időben megint csináltam néhány változatban, mára két ötletet hoztam, egy húsosat és egy vegát. (Vega nálam = húsmentes, még akkor is, ha nem ez a pontos definíciója) A husis jelen esetben mustáros-baconos-újhagymás-mozzarellás lett, a vegához pedig gomolya sajtot grilleztem, amit szintén mustáros alapra raktam és ruccolával kombináltam. Hú, de nagyon finom lett. Szerintem a kontakt grill Isten ajándéka, de ha nincs, valószínűleg az összecsukós melegszendvicssütő vagy egy grill serpenyő is elég a kivitelezéshez. Nagyon egyszerű, gyors és a sima szendvicseket hétszer kenterbe verő vacsorákat lehet vele gyártani. Íme a mostaniak: 

Őszintén nem gondoltam volna, hogy megéri az első szülinapját a blog, sokszor járok úgy, hogy valamit nagy lendülettel és lelkesedéssel elkezdek, aztán a lendület alábbhagy, és a mánia elmúlik. Úgy tűnik, a főzés nem ilyen :) Még akkor sem, ha mostanában kevesebbet írok róla, mert épp más dolgok foglalkoztatnak, mint az írás. Ez a töretlen lelkesedés azonban nagyban köszönhető annak hogy a blog olvasótábort gyűjtött magának, akik sokszor, sokfajta módon kifejezik, hogy tetszik nekik, amit csinálok. Ez egy olyan érzés, amit a blogolással tapasztaltam meg, és nagyon megszerettem, így, amíg csak rajtam múlik, a blog élni fog! Szerettem volna valami meglepetéssel szolgálni nektek a szülinap alkalmából, de amit kitaláltam, azt saját konyha híján épp nem tudnám megvalósítani, így elcsúsztatom a 2. szülinapig. Addigra úgy néz ki, hogy a konyhahiány is megoldódik! :) 

Addig is, nézzük át, mi tetszett nektek és mi nem az elmúlt évben. A félszülinapon összeírtam, mik voltak a nyár kedvencei, de íme a teljes éves lista:

Az ötödik leglátogatottabb poszt a citromhab receptem lett, valószínűleg sikerült a legnagyobb kánikulában finom enyhülést hozni vele, így elég sokatoknak tetszett. Receptet a képre kattintva találtok, ha felidéznétek a nyár ízeit a hidegben.

Nagyon szerettétek a steet food vacsora ötletemet is, ami annyira nem a sajátom, hogy bármelyik sarkon kaptok lassan hasonlót, de én nagyon szeretem ezeket az ételeket, így a hamburger és a pizza mellett a panini is nyert! Nálatok is :) Bármikor szuper vacsora, a receptet a képre kattintva találjátok.

A bronzérmes az én egyik kedvencem, amit a karácsonyi nagy kajaattack után raktam össze könnyű családi ebédnek címezve. Hm... Nem is értem, hogy azóta miért nem csináltam meg... Nagyon finom, és nem utolsó sorban szép! Hajrá a göngyöléssel hétvégén!

Az aranyról épp lecsúszott, de azért elég nagy lelkesedést váltott ki az a sütim, amit egyik este, egy hosszabb utazás után kívántam meg és raktam össze, mindössze 10 perc alatt, mégis az egyik legnagyobb favorit lett a családban és a blogon is. A legjobb nyárváró süti, ha van a fagyasztódban egy-két finomság. 

Kitaláljátok, mi nyert? Eddig csaknem 19 ezer megtekintés, életem első Index címlapja, és mellesleg a legjobb nyári tortareceptem, amit kismilliószor csináltam meg azóta, és sosem élt fél óránál többet. Igen, ez a túrótorta! Lepj meg vele valakit, a siker garantált!

Persze, nem csak olyanok voltak, amiket imádtatok, volt, ami teljesen hidegen hagyott titeket :) Nagyon érdekes, hogy a sereghajtó is egy túrótorta, az is eperrel, de ez őszi és sütött. Nem is értem, ez a ronda és finom tipikus esete :)

Nagyon köszönöm nektek a támogatást és a kritikát, a sok érdeklődést és látogatást, kezdjünk bele együtt a 2. évbe! Boldog szülinapot, kajafüggők!

Nem voltam túl aktív az elmúlt hetekben, de főzni persze nem voltam lusta. Ma is elkapott a kedv, munka után szerettem volna feldobni az estét egy finom vacsorával, hátha jobban indul a hét a Kedvesnek és nekem is. A leggyorsabb olasz étel címét is megnyerhető kedvencemet csináltam meg, de mivel ismét Nagyböjt van, és én ismét nem eszek húst, így kikísérleteztem egy vega, brokkolis változatot is. Még mindig nagyon szeretem a tésztákat, és az olyan recepteket, aminek az elkészítési ideje pont annyi, amíg megfő a tészta, így ma este is nyert a dolog, a Kedves rég nem hallott nyammogást produkált, és a vega is finom lett. Bár elég sok mindent adtam volna azért, ha én is az övét eszem :) A carbonara egyébként elég jó indikátora annak, hogy aki csinálja, ismeri-e minimálisan is az olasz konyhát. Alapszabály: aki tejszínt tesz a szószba, az egyéb galádságokra is képes...  Íme az eredmény vizuálisan is: 

Az utóbbi időben többször megesett velem, hogy gyorsan kellett vacsoráról gondoskodnom, így egy ugyan nem túl egészséges, de kézenfekvő megoldást választottam, az előre kinyújtott leveles tésztát. Én nagyon szeretem, mert szinte bármit lehet vele kezdeni, volt is már ilyen poszt, a brokkolival töltött csomagocskáról. Amiket ma hoztam nektek, azok mind sósak, vacsorára és vendégvárásra is alkalmasak. Az egyik este a Kedvest leptem meg egy hagymás-virslis pakkal, aztán egy barátnős estén dobtam össze egy pestós-paradicsomos mini pités változatot, majd az Anyukám kérésére csináltam batyus bálra egy pizzaszósszal töltött batyus megoldást. A pizzaszósz saját recept, azért addig nem lustultam, hogy boltival kenegessem :) Ilyenek lettek, mindegyik nagy sikert aratott. Csak kiteríted a tésztát, megkened vagy megpakolod valamivel, neked tetsző formára vágod, és kész is a vacsora!

A Kedves három hetet töltött Németországban és én is kimentem meglátogatni egy hétre. Kipróbáltuk a kötelező ottani pereces, kolbászos, virslis, mustáros finomságokat is, na meg a söröket! A német konyhát azért nem mondanám nagyon különlegesnek, de kedvet kaptam valami finomhoz abból az ízvilágból. Nem állítom, hogy autentikus, de azért elnevezhetjük németesnek a húsgombócokat. Sörös-hagymás-mustáros, a Kedvesnek nagyon ízlő ebéd lett belőle. Fél óra alatt kész lett, kiadós és nem szokványos íz, akár vacsorára is. 

Boldog új évet! Igen, tudom, hogy már január közepe van, de az elmúlt időszak nem a blogolásé volt, viszont a főzésé annál inkább, így receptekkel feltöltve vághatunk neki a 2016-os évnek. Köszönöm nektek, hogy 2015-ben elindulhatott a blog, és még úgy is szorgalmasan látogattátok, hogy az elmúlt három hétben nem frissült, és előtte is csak ímmel-ámmal. Nem ígérek hajlevivős aktivitást 2016-ban sem, de a saját szórakoztatásunkra igyekszem továbbra is finomságokat készíteni és megosztani veletek.

A mai pedig a karácsony egyik kedvence volt, amikor már tele voltunk a hatalmas ebédek és vacsorák, valamint a bejgli-attack miatt, így valami könnyűn törtem a fejemet. Így töltöttem meg néhány csirkemellet ricottával és  egy kis zöldséggel. A fiúk rendesen felvonták a szemöldöküket, nálunk ugyanis nem nagy barát a spenót, de bébi változatban nagyon ízlett nekik. Viszonylag gyorsan és kevés macerával elkészült, ideális lehet egy gyors vasárnapi ebédre is. 

Kicsit megcsúsztál az ajándékokkal? Ma este, ha van fél órád, még összedobhatsz egy doboz kekszet, ami a legfinomabb ajándék tud lenni, persze a csokilikőrön és az instant forrócsokin kívül :) Ezt a receptet én december elején készítettem el, nálam kis porciókban egy csomag része lett, és még mindig friss, finom. Igazi karácsony ízű. Ha egy szép karácsonyi sütis dobozban adod, önmagában is jó ajándék. Bármilyen formában ugyanolyan finom, de nyomdázhatsz is rá, ha épp akad otthon sütinyomda. Ha babrálnál a többivel is, szuper kis csomagot csinálhatsz te is gyorsan, ami így karácsony előtt egy nappal megmentheti az ütemezést. Szóval, gasztroajándékozásra fel! Írd meg kommentben, hogy ment. 

Elkezdtük ma a családdal a karácsonyi ajándékok beszerzését és már régóta agyaltam az idei ehető ajándékokon, úgyhogy volt a tarsolyomban egy egész kis csomag. Az egyik ezek közül az instant forrócsoki, ami rendes összetevőkből készül és nagyon szép kis apróság valakinek, akit szeretünk. A csomagoláson lehet variálni, én követtem a Nők Lapja receptet, és műanyag karácsonyfadísz gömbökben rendeztem el egy kis pillecukorral kiegészítve. Ehhez már csak egy kis tej kell és nagyon gyorsan lesz kész a házi forrócsokink, rendes alapanyagokból. És ilyen szép:

Advent első vasárnapjára nem étellel, hanem itallal készültem, hogy meghozza a kedveteket a karácsonyváráshoz. Az egyik estét egy barátnőmnél töltöttem, ahol este fél 10-kor belelapoztunk az új Nők Lapja Desszertbe, és kiszúrtuk ezt a receptet. Még jó, hogy pont egy kisbolt volt a ház alatt, így gyorsan be is tudtunk vásárolni hozzá. (Egyébként, ma nyitva vannak a boltok, ha nem lenne meg minden hozzávalód otthon) Szóval hűtéssel együtt egy óra alatt elkészült, a tényleges munka kb 15 perc volt, és nagyon feldobta az estét :) Másnap délután a kávénkba is csempésztünk egy kicsit, elég jó hatással volt a munkakedvre... Ma este, ha épp adventi koszorút csináltok, vagy bármilyen, akár nem készülődős estétek lesz, egy kis karácsonyi ráhangolódást segítő előajándéknak csináljátok meg és élvezzétek, nagyon finom! Ja, természetesen karácsonykor is jól jöhet a recept.

A blog leglátogatottabb posztja a nyáreleji kedvenc, az epres túrótorta. Sokszor eszembe jut, hogy meg kellene csinálni, na de nincs friss eper, és hideg is van. (Mondjuk most épp nem is sokkal, mint amikor az készült, őrült ez a november...) Szóval eszembe jutott, hogy lehet ennek meleg változatot is varázsolni, amibe a sütés miatt jó a fagyasztott eper is. Hát meg is csináltam :) A siker a családnál ugyanakkora lett, meglátjuk, itt mit produkál :) Hát, ránézésre azért a másik szebb lett, de az íz kárpótol :)

Ismét egy gyors ebéd/vacsiötletet hoztam, amit nagyon könnyű vega és nem vega módon is elkészíteni, a bacon kérdése az egész. Én nagyon szeretem a tésztákat, hiszen számtalan módon elkészíthetőek, így amikor csinálok, igyekszem mindig új variációt kitalálni. Legutóbb a Kedves pont nem volt otthon, így tehettem bele olyat is, amit ő nem eszik meg. Így került bele a brokkoli. (Amit én viszont nagyon szeretek) A sajtkrémes szószokat pedig régen ki akartam próbálni, így kombináltam a kettőt. Első körben csirkemellet képzeltem még a szószba, de pont nem kaptam a boltban, így bacon lett belőle. Szóval ez az ötlet is bátran továbbvariálható. Egyébként szerintem nem csak finom lett, hanem szép is :)

Vendégségbe voltunk hivatalosak múlt héten az öcsémmel, ahová a legalkalmasabbnak az ehető ajándékot gondoltam, így őszi muffint sütöttem. Régen ki akartam próbálni az almás-fahéjasat, mert eddig nem szerettem az almát a sütikben, de az utóbbi időben ez változni látszik, hát teszteltem. Isteni lett :) Örültek is neki a vendéglátók, és az öcsém is, aki betermelte a felét, mielőtt a vacsihoz értünk volna, pedig nem is szereti az édeset. Épp neki készült ajándékba a paradicsomos, hogy szegény éhező kolisnak feldobjam a napját. Azért nyilván nem követhettem a recepteket egy-az egyben, ezt pestóval turbóztam fel. Nagy siker lett, legközelebb egy kis mozzarella is mehet bele. A muffin pedig megmaradt a jolly joker kategóriában. 

Egyik szombaton otthon voltam a családomnál, és már a hazafele úton kért az öcsém, hogy főzzek valami magyarosat. Hát főztem. A szüleim hűtőjében mindig vannak kincsek, köszönhetően Apa piaconalegjobbhusitfelkutató jó szokásának, így most épp finom házi füstölt sonkát találtam. Eszembe jutott, hogy milyen rég ettünk krumplilevest, ami abszolút menzakaja, de én gyerekkorom óta nagyon szeretem. A kettőt kombinálva született meg ez a recept, tehát nagyon nem fine dining, nem is túl egészséges, fehérlisztes rántás van benne meg ételízesítő, de kövezzetek meg, néha annyira hiányoznak ezek az ízek. Apukám szerint pont olyan volt, amilyet legutoljára gyerekkorában evett, és a szuperszakács nagymamám csinálta. Ennél nagyobb bók nem is kell nekem.

A legutóbbi szilvamártás óta teljesen rákattantam a gyümölcs és hús kombinációjára, és mivel szőlőszezon van, így nem hagyhattam ki, hogy ezzel kezdjek valamit. Natúr csirkét sütöttem és szőlőmártást kutyultam hozzá, ami végül nagyon összeillett. A Kedves elég szkeptikus volt, amikor mondtam neki, hogy mi lesz az ebéd, de vállalta azt a hálátlan szerepet, hogy ő az, aki bármit megkóstol, amit főzök. (Kivéve persze a zöldségek nagy részét...) Úgyhogy meg is kóstolta, majd fancsali fejjel kijelentette, hogy ez finom, de most utálja magát, mert szerinte a csirke és a szőlő nem férnek össze az ő elveivel, de ez olyan jó, hogy kénytelen megszegni azt :) Szóval, ha készítenél valami nem megszokottat, próbálkozz ezzel a recepttel, mert nagyon finom. 

Kaptam a Kedves nővérétől egy nagy adag kézműves olasz tésztát, amit már egy ideje ki akartam próbálni, és gondoltam, ők lesznek a tesztalanyok. Mivel vegetáriánus is van a családban, így kétfajta szószt csináltam, de a kettő multitaskingban is megvolt egy tésztafőzésnyi idő alatt. Gyors és finom vasárnapi ebéd lett belőle, ahol egyszerre kedveztem a magyarosabb ízekhez szokott idősebbeknek és a minigurmé kisgyerkőcöknek is.

Egyik este valami finom, de gyors vacsorát akartam csinálni, és eszembe jutott, hogy régen nagyon szerettem a töltött zsömléket, csak az nem tetszett, hogy mindig nagyon kiszáradtak a sütőben. Beugrott viszont, hogy mostanában már lehet félkészen is kapni péksütit, így azt töltöttem meg vacsorára. Nagyon tetszett, mert együtt sült meg a töltelék a kerettel, a zsömlékkel, nem száradt ki és nagyon finom lett. Igazán gyors, laktató vacsora, amit aszerint variálhatsz, ami épp a hűtőben van.

Kaptam a Kedvestől egy piteformát, végre. Már régóta szerettem volna, de valamiért soha nem jutottam el oda, hogy meg is vegyem. Hálából sütöttem neki pitét, amikor hazaért a motoros túrájából átfagyva. (minek motorozik valaki októberben...) Szóval, a pitét egy sima edzős munkanap estéjén csináltam, jobb mérőszám nem is kell az egyszerűségének bemutatására. Szuper recept lett, igazán gyorsan sikerült nagyon finom, őszi édességet csinálni, ami meg tudja koronázni a napot. (és nem csak akkor, ha az a nap rossz :D) Hétköznapi jutalomnak, vagy hétvégi kikapcsnak is tökéletes, ráadásul a sütése stresszűző, ez tapasztalat!

Egyáltalán nem gondolom magam édesszájúnak, de a Kedves tutira az. És akkora élmény neki sütni, hogy leginkább csak azért csinálom, hogy halljam a nyammogást. Mivel otthon voltunk a szüleimnél, így az egész család nyammogása miatt találtam ki a browniet vaníliafagyival. Nem vagyok nagy csokirajongó, így sokáig nem is kóstoltam meg, egy étteremben viszont annyira jól nézett ki, hogy ki kellett próbálnom. Azóta szerettem volna megcsinálni, úgyhogy ezt választottam most. Nagyon-nagyon-nagyon finom lett... A teteje roppant, a belseje puha volt, a forró süti és a hideg fagyi összhatásáról meg már nem is beszélek... És mindehhez jár, hogy nagyon egyszerű, kutyulós süti. Igaz, hogy a 30 dkg cukor kiverte a biztosítékot, így édesítővel csináltam, de így is elegendően édes lett. Meg lehet bolondítani vaníliával vagy rummal is, ha unod a simát. Egyszerűen szuper!

Mostanában eléggé rákattantam a gyümölcsös husikra (emlékeztek a szilvamártásos szűzérmékre?), amit muszáj volt kompenzálnom a fiúknál valami igazán macsós kajával, ami konszenzusos szavazás után a sült csülök lett. Van egy szuper római tálam, amiben már sütöttem kenyeret és túrós tésztát is, most ideje volt húst is kipróbálnom benne. Nem mondom, hogy könnyű, gyors étel, de nagyon finom, igazán elkápráztattam vele a Kedvest és a többi férfit is a családban. Én egyébként szerintem először ettem csülköt életemben, így nem tudom megítélni, hogy megüti-e az elvárható szintet, de a hangos nyammogásokból ítélve igen :) Ja, és engem a pulled porkra emlékeztetett az íze, amit a street food shown kóstoltam. Párolt káposztával és pirított krumplival az igazi. 

Egyik este edzés után rámtört a főzési vágy, de éhes is voltam, így igyekeztem valami gyors, fehérjében gazdag vacsit összedobni. Pont volt otthon cukkini, amit grillezve nagyon szeretek, így már csak valami extrát kellett kitalálnom hozzá, ami végül a krémmel töltött tekercs forma lett. (Grillezésre házi ötleteket itt találsz) Igazán finom, picit görögös íze lett, a cukkini frissességet adott neki és az egész nagyon mutatós is lett, így akár vendégváró falatkának is jó lehet. Bónusz, hogy marad a krémből, így megvan a holnapi reggeli is :)

Az utóbbi idők street food mániáját nekem találták ki. Nem tudom, hogy a hamburgert vagy a paniniket szeretem jobban, de mivel burgeres poszt már volt, adós voltam egy házi paninissel is. Sajnos addig még nem jutottam, hogy saját ciabatta receptem legyen, de már felleltem a legjobb nemkézműves helyet, ahol péntek este fél 10-kor is találok meleg ciabattát. Mivel nem akarok reklámposztba elcsúszni, így a lábjegyzetben elárulom a titkot. Ezer éve szeretnék venni egy kontakt grillt, majd egy boldog napon, amikor ezen vágyamat megosztottam a Kedves édesanyjával meglepődve mondta, hogy neki van, és már ajánlgatta is nekem... Nem tudom, hogy nem jutott eddig eszembe, de azóta a világ legboldogabb embere vagyok, hogy otthon is tudok grillezni paninit. Ha épp nem vagy ilyen szerencsés, akkor próbáld ki a sütő vagy a mikró grillező fokozatait, vagy egy jó teflonserpenyőt, az is megközelíti az élményt. Ma hoztam egy husis és egy húsmentes szendvicset is, hogy ne legyen unalmas. A husisba kutyultam egy kis fűszervajat és balzsamecetes grillezett lilahagymával töltöttem meg, a vegába pedig temérdek grillezett cukkini és parenyica sajt került. De ez azért jó étel, mert úgy variálod, ahogy csak akarod. Ez csak ötletadás!

Végre hazajöttem egy kicsit a szüleimhez, ahol mindig újraéled a főzési vágyam, ha a doglos hétköznapok ki is nyírják. Ráadásul nagycsaláddá nőttük ki magunkat, így lelkes támogatói is voltak a mániámnak, így gondoltam, hogy valami extábbat főzök nekik, mint szotkam. Imádom a szilvát, muszáj volt kihasználnom, hogy érik, így egy jó kis szószos receptet találtam, ami nagyon jól illett a natúr módon megsütött szűzérmékhez. Nagyon-nagyon finom őszies ebéd lett, bár a szósz főzés közben inkább forralt borra emlékeztetett, úgyhogy majd decemberben átdolgozom valahogy :) Mindenesetre, ha valami kevésbé hétköznapira vágynál, itt a remek recept rá!

Ez a blog leginkább az én kísérletezéseimről és tapasztalataimról szól már több, mint fél éve. Imádom írni, és nem csak azért, mert a főzés kikapcsol, szórakoztat. örömet okoz és mások is élvezik, hanem a ti reakcióitok és visszajelzéseitek miatt is. Az elmúlt napokban azonban hatalmas élményt is kaptam tőle, ugyanis meghívtak a Varga pincészet legújabb borának sajtóbemutatójára. Engem, a blog miatt... Hát, nem kicsit lepődtem meg...

Itt az új rovat újabb receptje, a tökegyszerű, de mégis kicsit finomabb túrós tészta, amit sütőben sütöttem készre, és egy jó kis csülkös bableves méltó párja lett. Nyilván, csülkös bableves nélkül is nagyon finom, gyorsan elkészíthető, otthoníze étel. A sütőben egy kis plusz ropogást kap és fel lehet turbózni elég sok mindennel. Én túróval, sajttal és baconnel csináltam, de a nyitottabbak zöldségeket is pakolhatnak bele, biztosan nem fogja elrontani. Én a zöldségellenes fiúbandára főztem, így nem volt rá esélyem. A másik nagy előnye, hogy könnyű belőle nagyobb adagot csinálni és fagyasztható is, így későbbre is eltehető, és nincs is jobb, mint amikor rájössz, hogy nem kell főznöd, mert van kaja a fagyasztóban :)

A kisöcsém egyetemre ment és elköltözött otthonról, én pedig megígértem neki, hogy nem csak finom ételekkel, de könnyű receptekkel is támogatom az önfenntartás tanulását. Ezért a következőkben új rovat indul, aminek a célja olyan egyszerűen elkészíthető, gyors, hétköznapi ételek összegyűjtése, ami lehet, hogy a legtöbb, a főzésben gyakorlott embernek triviális, de az épp saját lábra állóknak, vagy minden hétköznap főző ötletgyűjtőknek hasznos lehet. Az első ilyen recept a paradicsomos húsggombóc receptem, amit valamiért menzás korom óta nem ettem, de egyik nap megláttam valamelyik 100 Ft-os gasztroújságban és azóta nem bírtam kiverni a fejemből, meg kellett csinálnom. Nyilván kicsit felturbóztam, olaszosítottam, mert valamiért nekem beakadt a paradicsom-bazsalikom-parmezán háromszög. Szóval egy kicsit finomabbra sikerült a menzásnál. Jó kis recept, bármelyik szombat délre is beillik. 

Lassan vége a nyárnak, így eszembe jutott, hogy akár összegezhetném is a kedvenceiteket a receptek közül, hogy az utolsó hétre is adjak egy kis inspirációt. És egyébként is, ma fél éves a blog, amire nagyon büszke vagyok, mert 2 hónapot sem adtam volna neki induláskor, de annyira megszerettem, hogy abba sem akarom hagyni. És ezt leginkább nektek köszönhetem, mert a ti érdeklődésetek nélkül esélye sem lett volna túlélni. Szóval köszönöm, de mivel ez egy félévforduló, nagyon nem akarok elérzékenyülni, így inkább lássuk, mit szerettetek a nyári finomságok közül. A recepteket a képekre kattintva éritek el. 

Itt a hosszú hétvége, naná, hogy elromlott az idő, hiszen szabit vettünk ki... Viszont ha már őszies az idő, süssünk őszibarackos-fahéjas pitét, mert nagyon finom, otthonmelege érzést kelt, viszont elég kevés munkával megúszható, így tökéletes az ejtőzős napokra, ha mégis valami házi finomságra vágynánk, vagy meglepnénk valakit vele. A finomság faktorról mindent elmond, hogy megkaptam érte a világlegjobbarátnője címet :) Az is nagy előnye, hogy akár a hűtőből kis megfőzhetjük, mert a barackon kívül semmilyen "különleges" hozzávaló nem kell hozzá. És jól is néz ki, természetesen:

A múlt hétvégét a Kedves kollégáival töltöttük a Balatonon. Én csak szombaton mentem utánuk, de mindenképpen szerettem volna valami gyors, sütés nélküli finomságot csinálni nekik, mert imádom az ilyen kihívásokat és hát mégis milyen gasztromániás lettem volna, ha nem várom őket valami újjal :) Eszembe jutott a Hüti, mert az igazán jó kis hideg finomság lett, így még Budapesten, a vonat indulása előtt beszaladtam egy kisboltba, és a sorok közt gyorsan kitaláltam ezt a receptet,. A torta alapja darált keksz és vaj volt (a fine dining kedvelők most csukták be az oldalt), a krém pedig ennél is egészségtelenebb, de annál finomabb, Dr.Oetker tiramisu krém lett. Mondom, hogy siettem, és nincs lent sütőm... Igyekeztem azért emelni a minőséget az őszibarackkal, és igazi guilty pleasure tortát kaptam, mert nagyon finom lett :) Alapvetően én sem szeretem a mű hozzávalókat, de most annyira jól esett 10 perc alatt egy 12 fős tortát összerakni a kánikulában, hogy azért megbocsátottam magamnak ezt a kis kilengést :) És ránézni sem volt rossz:

Imádom a hamburgert. Nagyon. Bármikor képes vagyok enni egyet. Már nagyon rég óta szerettem volna házit csinálni, de nem voltam elégedett a konyhai teljesítményemmel ezen a téren, szétesett a husi, olajos lett, összement. Na de a grillel eljött az én időm is, sikerült nagyon finomat csinálnom, ami még jól is nézett ki! Alapvetően saját ötlet alapján sertéshusiból készült, így nem az autentikus marhaburger, de egyszer majd lehet, hogy azt is kikísérletezem. Mindenesetre, ez a recept nagyon jó a barátokkal grillezésre vagy a család jóllakatására, mert nagyon kiadós, finom, nem sok idő összerakni, és bónuszban egy nagy kísértésfaktorral rendelkező junk foodot tudsz egészségesen megcsinálni és bűntudat nélkül megenni. Na jó, a kalóriák tükrében erősen ajánlott utána egy nagyobb tollasparti, amint meg tudsz mozdulni újra :)