Szerdán elkezdődött a nagyböjt, amit én – többnyire vallási okokból – évek óta igyekszem tartani. Hát, mondhatom, a Hamvazószerda nem egy sétagalopp a magamfajtáknak… Két napja éhes vagyok azóta… De azért minden évben igyekszem valamilyen rossz, vagy nem rossz, de nem is túl hasznos szokásomat kezelni, vagy teljesen elhagyni a 40 nap során. Volt, hogy a Sportszelet mániámat normalizáltam, volt, hogy a sorozatfüggőségemet kezeltem, volt, amikor a szociális érzékenységemet igyekeztem fejleszteni így, de eddig mindig bevált. Ebben az évben szeretném kipróbálni azt, amit ezer éve fontolgatok, de eléggé kívül esik a komfortzónámon. Na, de pont ez a lényeg ebben az egészben. Kíváncsi vagyok, hogy milyen hús nélkül élni úgy, hogy az egyébként az étkezésem egyik alapja. Talán pont ezért. Kíváncsi vagyok, hogy milyen úgy az élet, hogyha nem vallási, lelkiismereti vagy egészségügyi okokból zárom ki a húst az életemből, hanem egy elhatározás miatt. Az a hipotézisem, hogy ezáltal sok-sok új ízt és ételt fogok megismerni, fejlesztem az önuralmamat és esélyt adok olyan hozzávalóknak, (pl. gomba), amit addig messziről kerültem. Vagy bejön, vagy nem. Meglátjuk. Szeretném ezt a folyamatot rögzíteni a blogon rendszeres vagy rendszertelen időközönként, ahogy az időm, vagy az érdekes témák megléte engedi.

 Egyébként már az elején elrontottam, mivel a fogadalmat tegnap (csütörtökön) tettem úgy, hogy a hétre már meg volt rendelve a húsos étel az ételfutártól. Na, mindegy, kezdődátum hétfő. Addig még megpróbálom kiélvezni a szüleim finom, húsban dús (de furán hangzik) hétvégi menüit.  Ha valakinek van kedve csatlakozni, tegye fel a kezét kommentben, és írja meg a tapasztalatait párhuzamosan.